Sámán - Tá(l)tos
A "sámán" szó evenki (mandzsu-tunguz) eredetű, jelentése: "az ember, aki, tud". Az antropológusok, mint összefoglaló, általános elnevezés, használják a világ minden területén még meglévő szerves kultúrák gyógyítóira, tanítóira, szellemi hagyomány-őrzőire. Az egyes népek nyelvében külön kifejezések vannak a sámánokra. A magyar elnevezés mindenek előtt a "táltos" (régebbi formájában: "tátos"), de a tudás sok szintjét sok más elnevezéssel is illették (javas, füves, látó, rejtező, igric, garabonciás, féltátos, tudó... stb.).
Mindennek, mindenkinek van lelke. Az embereknek, állatoknak, növényeknek, köveknek, vizeknek, szélnek, csillagoknak, Napnak, Holdnak, felhőknek, de még a helyeknek (helyszellemek) is. A sámánok, tátosok képesek voltak ezeket az energiákat érzékelni, velük kapcsolatba lépni. Mint maga a tátos szó is mutatja, lelküket, érzékelésüket, tudatukat kitárták, kitátották, kinyitották e világ előtt, mely hétköznapi tudatállapotban nem elképzelhető.